Tel.: +36 79 323 011
Mobil:+36 30 278 00 35

Termékeink

Modern, természet közeli nyúltartás módszerével mutatkozik be a Tetrabbit a „Nyitott kapuk” program keretében. A program az állatjóléti szempontokat integráló, nyugat- európai technológiát meghonosító Relax Rabbit nyúltelepeket és a Tetrabbit német állatjóléti auditon (GGE) sikeresen szerepelt telepeit ismerteti meg a nagyközönséggel. Egyben népszerűsíti a kiváló minőségű, magas fehérje, ám alacsony zsír, és koleszterin tartalmú magyar nyúlhúst.
2010. március 10-én mutatkozott be a főként külföldi nyúlhús fogyasztókat kiszolgáló Tetrabbit, az FVM szakállamtitkárának és az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezetek támogatásával. A sajtótájékoztatón Dr. Süth Miklós élelmiszerlánc felügyeleti szakállamtitkár, országos főállatorvos, Dr. Kocsner Tibor élelmiszerlánc felügyeleti főosztályvezető, Dr. Czerny Róbert állatvédelmi ombudsman és a Tetrabbit tulajdonosai mutatták be a nyúltartás állatjóléti szempontját.

A Relax Rabbit telepeket üzemeltető Tetrabbit Kft. tulajdonosai közel 20 éve foglalkoznak nyúltenyésztéssel. Bevezették a Hycole hibridet és nyugat-európai csúcstechnológiát jelentő telepeket létesítettek hazánkban, s Európa több országában, majd 2008 őszétől a bajai nyúlvágóhíd is az irányításuk alá került. Mára a hazai nyúlállomány 65%-át nevelik. Innovatív és a maximális minőségre törekvő cégfilozófiájuk eredménye az a növekedés, mely a válság éveiben is töretlen maradt.

A Tetrabbit modern állatjólléti nyúltenyésztést honosított meg hazánkban, melynek mottója Jean-Jacques Rousseau után „Vissza a természethez”. A hizlalás során a Relax Rabbit telepeken elhagyják a megszokott ketrecet, helyette istállóban, szalmán, faforgácson, szénával, sárgarépával, káposztával és a kiváló minőségű biológiailag teljes értékű természetes takarmányokkal etetik a nyulakat.

A Relax Rabbit termékeket a vevők igényei hívták életre, melyeket a Tetrabbit valósított meg. Dr. Süth Miklós élelmiszerlánc felügyeleti szakállamtitkár, országos főállatorvos hangsúlyozta, hogy „a Relax Rabbit termékek kiválóan példázzák a fogyasztóvédelemnek azt a törekvését, hogy olyan termékek kerüljenek az üzletek polcaira, melyek megfelelnek a vevő szükségleteinek. Ez olyan eredmény mely nemzetközi viszonylatban is példaértékű, egyben követendő is”. Hozzátette, hogy „az élelmiszerek erős hatással vannak egészségünkre és értékelte, hogy a Relax Rabbit termékek minőségi garanciát képviselnek: márkavédjeggyel rendelkeznek, csomagolásukon minden esetben megtalálható az istálló neve és a termelő arcképe, aki aláírásával is garantálja az előírások betartását.”

A hazai haszonállattartásban 2009-ben készült el, és 2010. január 1-től hatályos az állatvédelemnek az a törvényi szabályzása a nyúltenyésztés területén, mely illeszkedik a nyugat-európai országok elvárásaihoz. Dr. Kocsner Tibor élelmiszerlánc felügyeleti főosztályvezető azt is elmondta, hogy „a Relax Rabbit minőségpolitikája ezen messze túlmutat, és a minőséget, az állattartás és a feldolgozás során a törvényes előírásoknál jóval magasabb szinten garantálja”. Kiemelte, hogy a minőségi garanciát a hatósági és civil szervezetekkel folytatott folyamatos párbeszéd garantálja.

A Tetrabbit a szükséges állatjólléti és élelmiszer biztonsági ellenőrzéseket külső, független szervezetekkel együtt végzi. 2009-ben 43 független audit sikerével, az elmúlt évek munkájával és fejlesztéseivel mára meggyőzték és maguk mellé állították a civil szervezeteket is. A Fehérkereszt Állatvédő Liga képviseletében Dr. Czerny Róbert állatvédelmi ombudsman beszélt arról, hogy a folyamatos egyeztetések és az állatvédelmi szempontok integrálásával a Relax Rabbit olyan állattartási modellt alkotott meg, melyet az állatvédelem is támogat Magyarországon.

A tájékoztatón megjelent a Rex Kutyaotthon Alapítvány, s a Veresegyházi Medveotthon képviselői, de meghívót kapott a Noé Állatotthon Alapítvány is. A civil ellenőrzés fokozásával, minél több társadalmi szervezettel való együttműködés reményében a Tetrabbit Kft szeretné, ha minél többen követnék példájukat, s mutatnák be termelésüket.

Ennek keretében a Tetrabbit Kft március 11-12-én termelésének 50%-át jelentő, 46 istállót nyit ki a sajtó és a civil szervezetek képviselői előtt, hogy ott saját szemükkel is ellenőrizhessék azt a munkát, melyről a tájékoztatón beszámoltak.

A Hajnal-táj 2010. január 4-ei műsorában Pais Judit szerkesztésében Állatvédelem a vágóhidakon címmel a Tetrabbit bajai vágóhídján készült rádióriport.
Új állatvédelmi sorozat indult a Hajnal-táj című műsorban a Kossuth Rádió hullámhosszán. Czerny Róbert állatvédelmi ombudsmannal különböző állatvédelmi kérdéseket jár körül a műsor. Az első adásban a nyúlszállítás, nyúlfeldolgozás hazai gyakorlatáról volt szó. A Tetrabbit bajai vágóhídján Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédelmi Liga kuratóriumi tagjával Lévai András riporter járt.
Szilágyi István elmondta, 2009 novemberében minden élőállattal foglalkozó hazai terméktanácsot megkerestek, hogy felhívják a figyelmet az állatok szállítás közbeni kíméletének fontosságára. A Nyúl Terméktanács (csatlakozva a felhíváshoz) körlevélben is felhívta tagszervezeteinek figyelmét a nyúlszállítás kíméletességének fontosságára.
A helyszíni riportban Csúvár Zsolt, a Tetrabbit Kft. ügyvezetője bemutatta, mi történik a vágóhídon, hogyan érkezik az élőállat. A lemérés után a várakozóban-pihenőben töltenek el néhány órát a nyulak, hogy megnyugodjanak, stressz-szintjük csökkenjen. Csak a pihentetés után kezdődik el az állatfeldolgozás folyamata. Az ügyvezető arról is beszámolt, egy 2009-ben indított program keretében beszállítóikat is sikerült ráébreszteni a folyamatos körültekintés és kímélet fontosságára. A szállítás közbeni sérülések száma így a Tetrabbitnál felére esett vissza a korábbiakhoz képest.
Az állatvédők több órás látogatásuk során a vágóhídon videofelvételt készítettek, dolgozókkal beszélgettek, minden az állatok védelmével, jólétével kapcsolatos tapasztalatot feljegyeztek. A bejárást összegezve Szilágyi István azt mondta, kifejezetten pozitív tapasztalatokat szereztek a látogatás során. Örömmel jegyezte meg, hogy a Tetrabbit nem zárkózott el a bejárástól, segítőkészen állt az állatvédők váratlan látogatásához. A szállítás és a feldolgozás módjával, körülményeivel elégedettek voltak, megfelelt a Tetrabbit az állatvédelmi és állatjóléti elvárásoknak.

Nyáron, a legnagyobb svájci haszonállat védelmi szervezet, a KAGfreiland ellátogatott a Tetrabbit Kft. bajai telepére.

Sándor Ferenc – tulajdonos és ügyvezető igazgató, aki az élő állatokért felel – vezette körbe a szervezet képviselőit, Roman Weibel menedzsert és Nadja Brodmann zoológust, akik a Tetrabbit „relax rabbit” nevű állattartási módszerét ellenőrizték.

A KAGfreiland haszonállat védelmi szervezet elsődleges célja, hogy az állatvédelmi előírásoknak megfelelően tartsák az élő haszonállatokat, és törekszenek annak népszerűsítésére, hogy a tenyésztők a ketrectartásról térjenek át az istállótartásra.

A szervezet munkatársai megtekintették a már meglévő, és a két új istállót, megvizsgálták a Tetrabbit tartásrendszer pontos leírását tartalmazó kézikönyvet. KAGfreiland képviselői kiváló minősítést adtak a nemzetközi szinten is ritkának számító „relax rabbit” elnevezésű, új istállótartási módszerre.

A Tetrabbit Kft. vágóhídján jelenleg átalakítási munkálatok folynak. Nemrégiben fejezték be a daraboló üzem és egyéb termek padlójának műgyantával történő fedését. Ez egy higiénikus megoldás, könnyű tisztíthatósága miatt a szalmonella és egyéb baktérium kialakulásának veszélye jelentősen csökken.

A látogatásnak és a svájci szervezet képviselőinek elégedettségének eredményeképpen a Tetrabbit Kft. jóváhagyást kapott arra, hogy termékcímkéjén szerepeltesse a KAGfreiland logóját, jelezve ezzel a nemzetközi elismertséget.

Ugrás előtt a nyúlpiac címmel jelent meg nemrég egy cikk az egyik agrármagazinban. És valóban, a hazai hipermarketek többségében már ott van a csomagolt, előhűtött, filézett, konyhakész nyúlhús. Magyarországon eljöhet ugyan a nyulazás reneszánsza, de fájdalom, nem a ház körüli ketrecekben.
Ebben az ágazatban is úrrá lett a profizmus. Magyarországon a 80-as években több mint 10 millió nyulat dolgoztak fel évente, amelynek 90 százaléka háztáji gazdaságokból származott. Napjainkra ez a szám 4,5-5 millióra esett vissza. Ennek 90 százaléka a nagyobb gazdaságokból jön össze, ami radikálisan jó minőségi változást hozott, méghozzá a nyomon követhetőség okán.

– A jelenlegi telepünkön – ez Bajától 5 kilométerre található – 7000 termelő anyával dolgozunk, és 7 ember látja el a teljes vertikumot napi 8 órában – mondja Sándor Ferenc, a Tetrabbit Kft. tulajdonosa. Erről a telepről kéthetente 15-16 ezer választott nyúl jut tovább a hizlaldába, majd onnan a vágóhídra. Az itt nevelt nyúltípusnál 80 napos korban ideális a vágás. Az állat ekkorra éri el a közel 3 kilós súlyát.

– Ez a genetika Franciaországból származik. Ez egy négyvonalas húshibrid, a tenyésztése közel 25 évvel ezelőtt kezdődött – magyarázza a telep tulajdonosa. – Manapság legfontosabb a minőség biztosítása. A felvásárló cégeknek megvannak a saját, szigorú követelményeik, amelyeknek mind a tenyésztő, mind a feldolgozó meg kell, hogy feleljen. Az első osztályú nyúlhúsra Nyugaton és Keleten egyaránt komoly kereslet van. Az itthon levágott éves állomány 98 százalékát külföldre viszik, és még ezen felül is marad igénye az európai piacnak. Sőt, úgy tűnik, hogy hamarosan Oroszországban is újabb exportlehetőségek nyílnak, de hangsúlyozandó, hogy csakis a jó minőséget lehet jól értékesíteni.

– Azt gondolom, hogy ha a magyarországi növekedésnek a lehetőségéről beszélünk, akkor el kell felejteni azt, ami régen volt Magyarországon, amikor csak néhány anyával foglalkoztak – magyarázza Csúvár Zsolt, a Tetrabbit Kft. ügyvezető igazgatója.

– A jövő a nagyobb gazdaságoké. Ma egy család jövedelem-kiegészítés céljából 500 anyaállattal már sikeresen tud dolgozni, de a vállalkozói méret 1500-2000 nyúlnál kezdődik. Ennél a bajai cégnél, amely tenyésztéssel és vágással egyaránt foglalkozik, az állattartók – amennyiben komoly állománnyal hajlandók dolgozni – szakmai segítséget is kaphatnak.

– Az integrációnkban biztosítunk a partnereinknek takarmányt, genetikát, tartástechnológiát, és minden olyan vívmányt, ami előreviheti a közös munkát. Azt próbáljuk a partnereinknek a különféle konzultációk alkalmával átadni, hogy miként dolgozzunk. Tehát próbálunk egy jövőképet adni a velünk együtt gondolkodó termelőknek, és azt gondoljuk, hogy sikeresebben tudunk megfelelni a kihívásoknak, a mai kor követelményeinek.
A nyúlhús magas fehérje- és alacsony koleszterin-tartalmának köszönhetően nagyon egészséges. Svájcban állítólag a kórházi menüben is feltűnik, a mediterrán országokban pedig egyszerűen imádják. Ennek ellenére mi, magyarok keveset eszünk.

– A nyúlnak két értékes része van, az egyik része a gerinc, a másik a comb – tájékoztat Boris Kroll, a Tetrabbit termelési vezetője. – Az eleje inkább olcsóbb termék, több csont van benne, és kevesebb hús van rajta.
Boris Kroll svájci származású szakember, ő a rendszer utolsó ellenőre, mielőtt csomagolják a filézett húst. – Svájcban több nyúlhúst esznek, mint Magyarországon, éves szinten fejenként másfél kilót. Olaszországban sokkal többet. Egy olasz több mint 10 kilogramm nyúlhúst eszik meg évente.
A bajai üzemben a nyúlhús-fogyasztás reneszánszát várják. Néhány hónappal ezelőtt a magyar polcokra került az a konyhakész pecsenyének való, amely külföldön már bizonyított. A többi innentől a vásárlók dolga.

 

Forrás: szabadfold.hu

Nem is választhatott volna megfelelőbb alkalmat a húsvét előtti hétnél és jobb helyszínt a pest megyei Kartal nyúltelepénél a Fehérkereszt Állatvédő Liga és a Nyúl Terméktanács, hogy illusztrálják, miért nehéz közös nevezőt találniuk a tenyésztőknek néhány állatvédővel: a társadalom elszakadt attól folyamattól, amelynek során nyúlpörkölt lesz a házi kedvenc nyuszikából.

2009. április 9.
A Tetrabbit Kft. újszerű nyúltartási módszereit alkalmazó kartali telepének bemutatóján Sándor Ferenc (b) a Kft. ügyvezető igazgatója magyaráz Czerny Róbert állatvédelmi jogásznak, állatvédelmi ombudsmannak.
MTI – Szigetváry Zsolt

Elhangzott: a radikális szervezetek (mint a Négy Mancs) és a híradások (mint a svéd televíziólibatépős riportja) a társadalom sokkolásáraépítenek, sokszor igaztalan vádakkal. Módszerük közé tartozik az érzelmi megközelítés, a racionális érvekkel szemben.

Szakmai értelemben összevegyítik az állatjóléti követelményeket az állatvédelmi szempontokkal – mondta Czerny Róbert állatvédelmi ombudsman. – Ezt azért tehetik, mert a társadalom, a fogyasztók nem találkoznak közvetlenül a haszonállatokkal, csak a társállatokkal. Nem szembesülnek azzal, hogy az asztalra került sülhús élő állatból származik. Néhány szervezet a házi kedvenceknek, a társállatoknak kialakított körülményeket kérik számon az állattenyésztőkön. Elfeledkezve arról, hogy az egyik esetben a hús elfogyasztására, étkezési célra tenyésztett élőlényekről van szó, sorsuk a vágóhidakon és a tányérokon teljesedik be, a másik esetben pedig akár ugyanazt az állatfajtát simogatják, becézgetik és megsiratják, még akkor is, ha csak elkóborol. Pedig tudomásul kell venni: nyúlpörkölt lesz a házi kedvencnek is tartható nyuszikákból. Az első esetben az állatjóléti előírásoknak kell érvényt szerezni, hogy a folyamat minden pontja szabályozott legyen.

A Fehérkereszt Állatvédő Liga szerint – hangoztatta Szilágyi István kurátor–, keresni kell az állattenyésztéssel foglalkozó gazdaságokkal az együttműködést. Nem szabad olyan jogi, gazdasági és társadalmi helyzetet teremteni, hogy a haszonállatok tenyésztését, és a húskészítmények forgalmazását más, akár távol-keleti országok vegyék át csak azért, mert hazánkban a gazdasági (állattenyésztő) és a társadalmi (állatvédő) szervezetek nem képesek kommunikálni egymással. Csuvár Zsolt a terméktanács elnöke elmondta: egy német minőségbiztosítási rendszerhez csatlakozott a Tetrabbit Kft. A német cég kidolgozott egy akkreditációs rendszert, amely az állatjóléti előírások betartását ellenőrzi az EU tagállamaiban. A Magyarországon kilenc telephellyel működő Tetrabbit Kft. közbejöttével anyagi ösztönző rendszert is alkalmaznak: az akkreditáció szintjét teljesítő tenyésztők a felvásárlási árban többlet jövedelmet szerezhetnek: kilónként plusz 5 forintot. Az országban már kilenc telephely működik e szerint, és újabb négy csatlakozik még az idén.

Az állatvédők elégedettek voltak a látottakkal. Ugyanakkor fontosnak tartották, hogy az „önszabályozás” mellett jogszabály is szóljon a nyúltenyésztés körülményeiről. Felhívták a figyelmet arra, hogy az állatvédők, együttműködve az érdekelt termelőkkel – ebben az esetben a Nyúl Terméktanáccsal közösen – többet tehetnek a haszonállatokért.
A terméktanács elnöke Csúvár Zsolt elmondta: az állatvédelmi ombudsmannal együttműködési megállapodást kötöttek, hogy közösen kidolgozzák a nyúltartás szabályait. A Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztériummal is tárgyaltak erről. Reményeik szerint a haszonállatok tartásának szabályairól szóló rendelet mellékleteként – még a nyáron – a közösen megfogalmazott nyúltartási követelményrendszer hatályba lép.