A GOP-1.1.1-09/1-2010-0158 azonosító számon regisztrált piacorientált kutatás-fejlesztési projektet az Európai Unió 82 619 186 Ft-tal támogatja.
A projekt első részeként összegyűjtjük a vonatkozó szakirodalomban fellelhető tudásanyagot, ezáltal naprakész tudással tervezhetjük meg a szükséges kísérleti protokollokat és kiértékelési kritériumokat.
A nyúlhús közismerten kiváló táplálék, nutritív és diétás tulajdonságai egyaránt kiemelik a többi húsfajta közül. A széles körben elérhető húsok közül a legmagasabb fehérje és a legalacsonyabb zsírtartalmú, a legkönnyebben emészthető, valamint a legnagyobb mennyiségben tartalmaz esszenciális aminosavakat. Ezen túl kiemelkedően alacsony a zsír-, nátrium-, koleszterin- és purintartalma, ezen az anyagok túlzott bevitele közismerten összefüggésbe hozható egyes szív- és érrendszeri, valamint mozgásszervi betegségek kialakulásával.
A funkcionális élelmiszer kifejezés azt jeleni, hogy a termék a hagyományos változathoz képest több féle, vagy nagyobb mennyiségű egészségmegőrző, vagy betegséget megelőző hatóanyagot tartalmaz. A projekt célja, hogy omega-3 zsírsavakban gazdag, szelént és E-vitamint is megnövelt mértékben tartalmazó nyúlhús kerülhessen az asztalra.
Az omega-3 zsírsavakat szívbarát zsíroknak szokás nevezni, rendszeres fogyasztásuk bizonyítottan csökkentheti egyes szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.
A szelén és az E-vitamin a szervezet normális működése közben keletkező szabadgyökök semlegesítéséhez nélkülözhetetlenek, optimális mértékű bevitelük valamennyi szervrendszer egészségének megőrzéséhez, valamint az egész szervezet öregedési folyamatainak lassításához szükséges.
Egyes funkcionálisnak tekintett összetevők befolyásolhatják a hús fizikai, érzékszervi tulajdonságai, illetve hatással lehetnek a termék eltarthatóságára. Emiatt mindenképpen szükséges annak megvizsgálása, hogy ezek az alkotóelemek milyen arányban és összetételben lehetnek jelen, illetve hogyan lehet vagy hogyan szükséges kezelni, tárolni és csomagolni a terméket annak érdekében, hogy a funkcionális nyúlhús a fogyasztó számára élvezeti szempontból a hagyományos termékkel egyenértékű maradjon.
A fejlesztés része egy olyan tartástechnológia kifejlesztése is, ahol az állatok ketrec helyett mélyalmon, csoportosan élnek, takarmányozásukat iparilag előállított táp helyett növényi tömegtakarmányokra (szénára) alapozzák, az esetleg szükséges gyógykezelésekre pedig antibiotikumok helyett gyógynövényeket használnak.
Jelenlegi tudásunk szerint nagyüzemi méretekben csoportosan, mélyalmon sehol nem hizlalnak nyulakat. Ennek elsődleges oka az, hogy a tapasztalatok szerint előbb-utóbb a gazdaságos termelést lehetetlenné tevő termeléskieséssel járó járványkitörések következnek be. Véleményünk szerint ezek a járványkitörések megfelelően kidolgozott higiéniai protokollokkal megelőzhetők, illetve specializált állategészségügyi monitoring rendszer felállításával időben felismerhetők, és visszaszoríthatók. Kísérleteket végzünk különböző fertőtlenítő hatóanyagokkal, dózisokkal, takarító és fertőtlenítő eljárásokkal, almozási módszerekkel. Dolgozóink számára oktatási anyagokat készítünk, hogy a legfrissebb ismeretekkel bírjanak munkájuk során. Fő telepünkön laboratóriumot rendezünk be annak érdekében, hogy a higiéniai hiányosságok és megjelenő betegségek felismerése a lehető legrövidebb időn belül megtörténhessen.
A betegségek megelőzése az egyik legfontosabb feladat, a gyógykezelésnél mindig hatékonyabb és gazdaságosabb a megelőzés. A tartási higiénia javítása mellett fontos szerepet szánunk az alternatív gyógymódok, természetes hatóanyagok használatának. Az ismert gyógynövény hatóanyagok betegségmegelőző hatását vizsgáljuk termelési körülmények között.
Az ivóvíz savanyítása hatékony módszere az emésztési folyamatok javításának, illetve a normál bélflórát képező mikroba populáció stabilizálásának. A piacon elérhető számos készítmény közül kiválasztjuk a nyúl számára leghasznosabbnak bizonyuló szereket, illetve beállítjuk ezek alkalmazásának módját.
Az tartásrendszert optimalizáljuk annak érdekében, hogy a nyulak viselkedés-élettani és mikroklíma igényeit maximális mértékben ki tudjuk elégíteni. Az értékes húsrészek növelése gazdaságosabbá teszi a termelést. A ketreces tartáshoz képest nagyságrendekkel nagyobb mozgásteret a nyulak szívesen kihasználják, ez a testforma változásához vezet. Az életkor előrehaladtával, a maximálishoz testsúlyhoz közeledve a testrészek aránya, azaz a húsforma rövid idő alatt jelentős változásokon mehet át. Ezek miatt fontos szereppel bír az optimális telepítési életkor, és a telepítési sűrűség meghatározása.
A jelenleg elterjedt intenzív tartásrendszerekben a nyulak takarmányozása szinte kizárólag beltartalmi szempontból optimalizált, de fizikai megjelenését tekintve természetellenes, finomra darált, homogenizált, majd pelletált nyúltápból áll. Ezt a takarmányozási rendszert olyan irányba kívánjuk alakítani, hogy minél nagyobb arányban legyenek jelen olyan szénák és egyéb növényi termékek, amelyek fizikai megjelenésükben, változatosságukban a nyúl természetes igényeit kielégítik. Ezt az etetett takarmányok minőségi, mennyiségi összetételének, az etetés módjának optimalizálásával kívánjuk elérni.
Ezáltal a természetes életkörülményekhez közeli, az állatjóléti szempontokat maximálisan előnyben részesítő technológiát és takarmányozást felhasználva, a hagyományosan előállított, eleve kiemelkedő nutritív és diétás tulajdonságokkal rendelkező nyúlhúst is túlszárnyaló, egészségmegőrző alkotóelemekben gazdag terméket fejlesztünk ki, és teszünk elérhetővé.
Nem is választhatott volna megfelelőbb alkalmat a húsvét előtti hétnél és jobb helyszínt a pest megyei Kartal nyúltelepénél a Fehérkereszt Állatvédő Liga és a Nyúl Terméktanács, hogy illusztrálják, miért nehéz közös nevezőt találniuk a tenyésztőknek néhány állatvédővel: a társadalom elszakadt attól folyamattól, amelynek során nyúlpörkölt lesz a házi kedvenc nyuszikából.
